2013. április 9., kedd

Este van, este van...

...azt nem tudom, ki van nyugalomban...
Ma volt, most volt, hogy beszélgettünk, s hogy szívemig sajdult, hogy késő! Sokkolt, mit évek során nem láttam meg szemedben, csak sejtettem hogy részed, ahogy nekem.
De eredendő lényed megváltoztatni nincs erőm, nincs lehetőségem, nincs időm...
Örökségem vagy, ahogy örökségül kaptam, hogy kapcsolatunk, s kívülállásunk örök keresztünk marad! Használd!

Nincsenek megjegyzések: